|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 70 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ferencz L. Imre 2005. február 9.Féléves tevékenységét értékelte február 6-án tartott közgyűlésén a bethleni RMDSZ, Orbán László elnök az eltelt időszak eseményeit összegezte. A bethleni RMDSZ a megye egyik legerősebb szervezete. Tavaly ősszel magyar nyelvű IX. osztály indult Bethlen városban. Kerekes Jolán tanárnő a prefektus segítségét kérte: rendezzék az iskolában a fűtés kérdését, 10 fokos „melegben” nem lehet tanítani. Szilágyi János helyben intézkedett: Máthé István alpolgármesternek szólt: sürgősen orvosolni kell az iskola fűtési gondjait. A gyűlésen kérték, legalább egy utca viseljen magyar nevet, s az anyaországi támogatással megújult magyar óvoda ne a Június 1. nevet viselje. /Ferencz L. Imre: Nem csak báloztak…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2005. február 12.Koltay Gábornak, a Trianon-film rendezőjének megbékélési igyekezete méltányolandó, hiszen ő a magyar–román megbékélést, a múlt sötét foltjainak feltárását sürgette, miközben román „ellenfelei” össztüzet zúdítottak rá. Példáját az anyaországi politikusok is követhetnék, s akkor egy esetleges újabb referendum esetén egyetlenegy magyar honatya, politikai párt sem kampányolna a kettős állampolgárság ellen, írta Ferencz L. Imre, a lap munkatársa. A román vitapartnerek egy emberként ugyanazt a gondolatot fogalmazták meg: Erdély román föld, s az is marad. Ilyen mentalitású emberekkel akar Románia az EU tagja lenni. Egy ilyen ország csatlakozását támogatja Magyarország? – tette fel a kérdést Ferencz L. Imre. /Ferencz L. Imre: Több is veszett… Trianonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./2005. február 28.Február 26-án tartott Agrofórumot a romániai magyar gazdatársadalom szervezete, az RMGE. Az ernyő szerepet vállaló RMDSZ, illetve az RMGE-hez csatlakozni igyekvő állattenyésztői egyesületek között ellentétek vannak. A Mit vár az erdélyi gazda a kormánytól és az RMDSZ-től, mint a román kormány tagjától? címmel tartott fórumon egyöntetű volt a vélemény, hogy összefogásra és kiútkeresésre van szükség, ha az erdélyi magyar gazdatársadalom nem akar az ország EU-csatlakozásának legnagyobb vesztese lenni. Az RMDSZ irányában kemény hangú záródokumentumot fogadtak el a jelenlevők, abban az RMGE és az RMDSZ szervezeti viszonyának sürgős rendezésére szólítottak fel. Az RMDSZ csúcsvezetésének a kormányalakítás, a vezető tisztségek elosztása során tanúsított magatartását kifogásolta a dokumentum. Az RMDSZ kérésére az RMGE vezetése szakemberek listáját juttatta el Bukarestbe, az azon szereplő 14 személy közül senki sem kapott tisztséget. Felrótta az RMGE azt is, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében nincs mezőgazdasági és vidékfejlesztési főosztály, továbbá hogy az RMDSZ 2003. évi programjának mezőgazdasági fejezetéből szinte semmi sem valósult meg. /Ferencz L. Imre: Szakítópróba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Tizenkét erdélyi megye magyar gazdálkodói találkoztak az agrárgazdasági és agrárpolitikai konferencián. A megjelentek felhívták a figyelmet az elöregedett falusi munkaerő kérdésére és a fiatalok alulképzettségére, a birtokviszonyok tisztázatlanságára, a településjegyzékben átminősített, hátrányos megkülönböztetést okozó hibás besorolásokra. A konferencián záródokumentumot fogadtak el, amellyel az RMGE–RMDSZ társult szervezeti viszonyát kívánják rendezni. A zárónyilatkozatban rögzítették az EU-s csatlakozással kapcsolatos sérelmeiket is, az iratot a kormányhoz, a parlamenthez, a szakminisztériumhoz és a koalíciós pártokhoz juttatják el. /Bakó Zoltán: Gazdasérelmek és elvárások. Az erdélyi mezőgazdászok elégedetlenek az RMDSZ agrárpolitikájával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./2005. április 8.A határon túli magyar médiában továbbra is „téma” a kettős állampolgárság elutasítása. Újvidéken úgy látják, holtponton van a magyar- magyar viszony, Erdélyben állóháborút emlegetnek, miközben mind többen a MÁÉRT összehívását sürgetik. Az anyaországiak jelentős hányada – a kádári gulyás kommunizmus „jótéteményei”, a magyar történelemoktatás hiányosságai, a rendszerváltás utáni politizálás miatt – ellenszenvvel viseltetik a határon túlra szakítottakkal szemben. Az anyaországi és a határon túli magyaroknak ismét közös, kerekasztalhoz kellene ülniük. /Ferencz L. Imre: Holtpont, állóháború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2005. április 22.A szocdemek /PSD/ közül sokan újból Iliescut akarják látni pártjuk élén. Támogatóinak egyike Corina Cretu, a Cotroceni volt szóvivője, jelenleg PSD-s szenátor a Realitatea Tv 100% címet viselő adásában a börtönre ítélt Miron Cosma bányászvezért az 1989-es események során rendőrt verő kézdivásárhelyi magyarokhoz hasonlította, azzal érvelve: ha nekik megkegyelmezett a volt államfő, miért ne tehette volna Cosma esetében is, hisz szerinte a „román fejekkel futballozó magyarok” sokkal nagyobb bűntettet követtek el, mint a fővárost többször is ostromló bányászvezér. Vajon az Asztalos Csaba vezette diszkriminációellenes hatóság felfigyelt-e a PSD-s szenátor uszítással felérő kijelentésére? Ez a kijelentés továbbviszi azt az iliescui vélekedést, miszerint 1990 véres márciusáért a magyarok okolhatók. Tizenöt év eltelt, az EU-csatlakozás küszöbén is téma a mostani ellenzék számára a „magyarveszély”. /Ferencz L. Imre: „Mester” és tanítványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 22.A gyulafehérvári római katolikus érsekség keretében működő Caritas Fehér megyében a többségiekhez tartozó fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekszik nem kis anyagi áldozatok árán megoldani. Több faluban – így Enyedszentkirályon és Csombordon is – házat vásárolt számukra, azokat felújíttatta, földet, jószágot vásárolt az árvaházakból kikerült, szellemileg kisebb-nagyobb mértékben károsult fiatalok számára, akiket élelemmel is segít, akárcsak a Máltai Szeretetszolgálat. Az állam ezeket a hátrányos helyzetű fiatalok nem segít, pedig zömük képtelen az önálló életre. Az államnak intézményesített formában kell foglakoznia velük. /Ferencz L. Imre: „Követelőző” kivetettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. május 18.A Bethlen Napokon apadó diáklétszámmal, egyre gyatrább anyagi körülmények között (a kollégium épületei siralmasak) a tanárok, tanítók most is kitettek magukért. Egyre gyakrabban hangzanak el aggódó hangok Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban, mert a Déván anyaországi támogatással épülő korszerű iskolaközpont méginkább megapasztja a nagyenyedi diákok számát. A beígért anyaországi, bukaresti támogatások csak ígéretek maradtak, miközben a kollégium régi-új tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület egymagában nem tud segíteni. /(Ferencz L. Imre): Napok, remények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2005. máj. 18./2005. július 15.Öt esztendeje sincs, hogy Szabó Attila református lelkipásztor és óvónő neje a Kolozs megyei Szépkenyerűszentmártonból a Beszterce megyei Magyarnemegyére költözött. Minden tőle telhetőt megtett, hogy a Nagy-Szamos völgyének kisebbségben élő magyarok lakta utolsó települést ne adják fel. Gazdakört szervezett, diakóniai központot építtetett. Magyarnemegyén, a 800 lelkes helyi református gyülekezetben a lelkész elindította a Magyarnemegyei Kézműves Tábort 2002-ben, a következő esztendőben megszervezték a Magyar Kéz I-et, melyen 50-60 gyermek vett részt egy héten át. 2004-ben már 104 helybéli meg a megye magyar településeiről (Beréte, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Retteg, Sófalva) érkezett gyermek részvételével sor kerüljön a Magyar Kéz II-re. Idén is akart ilyen tábort szervezni, három pályázatot nyújtott be: kettőt a Communitas Alapítványhoz egyet pedig az Illyés Közalapítványhoz. Mindháromra elutasító válasz érkezett. Az Illyés Alapítvány a költségvetés floppyn való elküldését kérte, a Communitas részéről pedig azt jelezték, nem teljes a pályázat, elmaradt egy aláírás. Idén tehát nem lesz Magyar Kéz III! Nem lenne szabad az erdélyi szórványvidéket pusztulásra ítélni. /Ferencz L. Imre: Feladjuk a nemegyei végvárat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2005. november 23.Ősszel szülők, véndiákok felháborodottan tiltakoztak, mert két szakosztály is indult a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Az előzmények miatt jogosnak is nevezhető a tiltakozás, hisz 1989 előtt a nagy múltú iskolát ipari líceummá fokozta le a hatalom, s szinte megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Szőcs Ildikó főigazgató kifejtette: a háromlépcsős, EU-normáknak is megfelelő építőipari, illetve turisztikai-közélelmezési szakosztály elsősorban a gyermekek, de a kollégium javát is szolgálja. A szakosztályok indulásának az az előzménye, hogy a nyári kisérettségin román nyelv és irodalomból a nyolcadikosok zöme megbukott, s nem folytathatta a tanulást az elméleti osztályokban. Innen eredt a szakosztályindítás ötlete. A szakosztályok beindításának is köszönhetően idén százhúsz tanuló kezdhette el a IX. osztályt, szemben a tavalyi hetvennel. Az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének iskolapéldája is ez. Nyolcszáz diákja van a kollégiumnak. Az épületen málladozik a vakolat, a több mint százéves tetőszerkezet és fedél átereszti a vizet, a tornaterem Borbély László miniszter ígéretének megvalósulására vár. A kolozsvári református püspökség támogatásának köszönhetően felújították a bezárással fenyegetett étkezdét, a fiúbentlakásként szolgáló Bagolyvárban korszerűsítették a nyílászárókat. A Bethlen Gábor dokumentációs könyvtár visszaadása már folyamatban van, de miként az egykori tanári lakásoké, az sem zökkenőmentes. Újabban anyaországi befektetőket is keres a püspökség. /Ferencz L. Imre: Megőrzi elméleti jellegét a skóla. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2013. február 1.Uszító bérencekJózan magyar nem fecséreli idejét a bukaresti Antena 3 tévécsatornára. Nem, mert az a román média szennycsatornája, a magyarellenes uszítás országos bajnoka. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által nemrégiben a romániai politizálás rákfenéjének nevezett Dan Voiculescu bértollnokai semmitől se riadnak vissza, ha kenyéradójuk politikai céljainak sulykolásáról van szó. Az államelnök felfüggesztését megelőző kampányban, a decemberi parlamenti választások előkészítésében a sáskahadként támadó tévés bérencek politikacsinálónak hitték magukat, s úgy is fókuszálták műsoraikat. Sajnos az egykori szekus médiabirodalma, éppen magyarellenessége okán, meglepően nagy nézettségnek örvend a románság körében. A Ponta-kormány megszorító s a választási ígéreteket semmibe vevő intézkedéseinek ellensúlyozására, tompítására a csatorna ismét előrángatta az ilyen időkben e balkáni tájakon jól bevált fegyverét, az erdélyi magyarok okolását s vádolását minden rosszért, amiben a románoknak részük van, részük lesz. Január 29-én, kedden a Kovászna Megyei Tanács elnökét, Tamás Sándort hívták meg késő esti kiveséző műsorukba, melyben a csatorna habzó szájú munkatársai mellett a ’89-es fordulat utáni időszak első kormányfője, Petre Roman, illetve Emil Constantinescu államelnök főtanácsadója, Mugur Ciuvică is részt vett, s mindketten fülig érő mosolygással helyeseltek a háromszéki politikust megleckéztető honvédelmi miniszter, a Maros megyei tanácselnök, illetve a műsorvezető és neki alányaló kollégái orcátlan kirohanásainak. Kár lenne az időt s a nyomdafestéket a minden valóságalapot nélkülöző vádak felsorolására fordítani. De azt el kell mondani, hogy Tamás Sándor egyetlen mondatát se tudta befejezni. Mert nem beszéli a román nyelvet a regátiak golyószórósan pattogó sebességével (a hivatalos nyelvet viszont helyesebben beszéli, mint a románok nagy hányada), óvodásokhoz méltó grimaszokkal gúnyolták ki. Merész vállalkozás volt Tamás Sándor részéről, hogy belépett – még ha telefonos kapcsolás útján is – az oroszlánbarlangba. Érvelései, mint a falra hányt borsó, úgy peregtek le a mindent mindenkinél jobban tudó, s az ország területi integritását mindenáron védeni akaró „partnereiről”, akik, a beszélgetés vége felé, nem lévén más érvük, a politikus bajuszába is belekötöttek. A honfiúi felháborodásuk kiváltó oka a magyar politikus kijelentése, miszerint Székelyföld területi autonómiát akar. Ennél vadítóbb vörös posztó nincs is a világon az antennások szemében. Akiknek habzó szájú rendreutasításait a Ponta-kormány néhány politikusa is támogatta. Nem tudom, Tamás Sándornak hány alkalommal volt dolga az Antena3-mal. A történtek után valószínűleg messze elkerüli őket. Ami érthető is, hisz semmi értelme megpróbálni bármiről is meggyőzni a szenátori mandátumával saját kénye-kedve szerint játszadozó médiamogul bérenceit. Akik veszélyes hangadók, s veszélyes játékot űznek: az erdélyi magyarok és Székelyföld ellen uszítanak, fenyegetnek, hangulatot keltenek. Az amúgy is puskaporos háromszéki hangulatot csak fokozza egy-egy ilyen kerekasztal. Nem csoda, hogy a székelyföldi románok erődemonstrációt kérnek, Tamás Sándor felelősségre vonását követelik. Ennek kapcsán, s az említett adás miatt érzett felháborodásunk jeléül üzenjük Tamás Sándornak a Mezőség szórványából, hogy igaza a mienk is. És ha kell – akárcsak a Székely Mikó Kollégium melletti felvonulásunk alkalmával – akár Sepsiszentgyörgyön is kiállunk mellette. Ferencz L. Imre, Bethlen Krónika (Kolozsvár), (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
